OLYMPUS Medvesi Fotós Maraton: április 2014

2013-ban június elején szerveztük a fotós maratont. Sokan regisztráltak az interneten, de az esemény előtt többen megijedtek az esős, viharos időjárástól. Szó se róla, hideg, szeles, esős idő volt májusban, úgy tűnt, tartós eső jön a rendezvényre is.
Akik megijedtek és nem jöttel el, nem jártak jól, hiszen fotós szempontból tökéletes volt a két nap időjárása, annak ellenére, hogy volt részünk felhőszakadásban is. Másfél óráig szakadt az eső egy, körülbelül 1 km sugarú körben, amelynek a középpontja a salgói vár volt. Mindenhol sütött a nap. Gyanús volt ez az eső, ezért meg is néztük az neten a radarképet. Az egész országban akkor csak itt esett. Dehogy esett, mintha dézsából öntötték volna...
Eső közben és után, de még másnap hajnalban is csodálatos idő volt a fotózásra.
Most, húsvét előtt megérkeztek a zivatarok a Medves térségébe. Szóval, ne ijedjetek meg a rossz időtől, mert lehet, hogy kaptok a természettől egy kis időt is a fotózásra, és akkor, higgyétek el, megéri.
Ilyen volt az idő ma:

Egy zivatar tart a Karancs fő tömbje felé

Napsütés és eső

Somoskőre még sütött a nap

Gyülekeznek a felhők a fennsík fölött. A település az erdőben Salgóbánya, a Medvesi Fotós Maraton egyik helyszíne.

Kilátás a Szilváskő felé a salgói várból. Salgóbánya fölött a Medves-fennsík asztalsimaságú platója.

A Karancsot már veri az eső

Szivárvány a fennsík fölött

Nagy vihar érkezik a Sátoros mögül

A salgói várat elkerülte, a Karancs felé húzódott

Kilátás Salgó várából

A Medvesi Fotós Maraton a Novohrad-Nógrád Geopark egyik fontos programja (pontosabban a Novohrad-Nógrád Geopark Nonprofit Kft. szervezi a Karancs-Medves Alapítvánnyal közösen). Szinte mindenki hallott már natúrparkokról, nemzeti parkokról, világörökségről, de a geopark fogalmával csak most ismerkedünk Magyarországon. Pedig ez is egy nemzetközi kategória, komoly rangot jelent, ha egy terület csatlakozhat ehhez a hálózathoz.

Változatos, felfedezésre csábító táj. Az érintetlenség varázsa. Földtani és biológiai változatosság. Novohrad-Nógrád Geopark. A fotó a Pogányváron készült.

MI A GEOPARK? HOL TALÁLHATÓ?
A Novohrad-Nógrád Geopark, az Európai Geoparkok Hálózatának és az UNESCO Globális Geopark Hálózatának első, kezdettől fogva nemzetközi (határon átnyúló) geoparkja, amelyhez 2010. március 27-én csatlakozott 36. tagként a franciaországi Luberonban. Területén több, földtudományi szempontból jelentős emlék maradt fenn, melyek egyben lenyűgöző látványt is nyújtanak. A geopark feladata a terület földtudományi, táji, természeti, ökológiai, archeológiai, történelmi és kulturális értékeinek megőrzése, bemutatása, geoturisztikai termékké formálása, ezáltal a helyi gazdaság fejlesztése.

A geoparkot 28 szlovákiai és 63 magyarországi település alkotja.

A világ első határon átnyúló geoparkja

Az Észak-Déli irányban a füleki Várhegytől a béri andezitoszlopokig húzódó, a történelmi Nógrád Vármegye egy részét, a szétszakadt palóc tájat és közösségeket újra egyesítő Novohrad - Nógrád Geopark az Európa Diplomával elismert Ipolytarnóci Ősmaradványokat és a Világörökség részét képező Hollókőt is magában foglalja.

Hollókő is része a geoparknak

A hollókői vár

A geopark az UNESCO meghatározása szerint egy nemzeti szinten védett terület, mely számos geoterületet foglal magába, amelyek területén előforduló ritkaságok vagy esztétikai vonzerejük különösen értékes. Ezek a Föld-örökség területek részei a védelem, az oktatás, és a fenntartható fejlődés egységes elképzelésének.

Hagyományőrző páncélos vitéz a salgói várban

A Novohrad-Nógrád Geopark sziklacsúcsai kedvelt célpontjai a turistáknak

A NOVOHRAD-NÓGRÁD GEOPARK ÉRTÉKEI
Melyek is azok a földtani különlegességek, amelyeket láthatunk a Novohrad-Nógrád Geoparkban?
A területen gazdag földtani értékek találhatók a 30 millió éves sekélytengeri üledékektől a holocén-pleisztocén keletkezésű szurdokokig. Egyes üledékes kőzetekben a középkor során barlanglakásokat vájtak( pl.:Kishartyán, Szentkút), vulkáni kürtők tetején középkori várak állnak, a kulturális értékek és a földtani formák szervesen összefonódnak.

A salgói vár is egy vulkáni kúpon épült

TŰZHÁNYÓK FÖLDJE
Különösen látványosak a vulkáni eredetű hegykúpok, földtani emlékek. A területen 20 millió évvel ezelőtt zajlott vulkáni tevékenység, amelynek látványos eredményét a sámsonházi kőfejtőben figyelhetjük meg, de ekkor alakult ki a "Palóc Olimposz"-ként emlegetett Karancs is. E hegyek vulkáni kőzete az andezit.

A Karancs, vagyis a "Palóc Olimposz". Állítólag Mikszáth Kálmán nevezte el így, hiszen gyakran párába, ködbe burkolózik a csúcs környéke.

A Cserhátban is megtaláljuk több helyen az andezitet. Bár nem látványos sziklaalakzatai miatt tartják becsben, de ez a hegység rejteget különleges látnivalókat bőven. Szurdokvölgy a Kelet-Cserhátban.

Riolit tufa kibúvás Kazár határában. A riolit is vulkáni kőzet. Mély árkokat váj felszínébe a lefutó esővíz.

2-4 millió évvel ezelőtt újra vulkánok játszottak szerepet a táj átalakításában. A geopark központi területén, a Medves-és a Cseres-hegységben sok helyen bukkanhatunk a vulkáni kürtők maradványaira, a vulkáni kőzet, a bazalt különböző formációkban fennmaradt előfordulásaira.

Öt- és hatszögű bazaltoszlop-töredékek, amelyeket összegyűjtöttek a somoskői erdőrezervátum területén.

Európai viszonylatban is híres a somoskői bazaltömlés, amely íves oszlopokból áll.

A Boszorkánykő lemezes elválású bazaltja. Jól megfigyelhető itt az időjárás koptató hatása.

Az ajnácskői szikla különlegessé, egyedivé teszi a tájképet.

SZUBTRÓPUSI TENGEREK, HOMOKKŐ

Szakadjunk el egy kicsit a bazaltoktól, hiszen az évmilliók során számos földtani esemény zajlott itt, ami hozzájárult a táj képének formáláshoz. 30 millió évvel ezelőtt például egy sekély tenger hullámzott itt, amelynek élővilága is fennmaradt az üledékes kőzetekben.

Tengeri csillag lenyomatos homokkő Mátraszele határából

A területet többször meghódító tenger maradványa a homokkő, amelynek rendkívül látványos előfordulásai vannak jelen a geoparkban.

Látványos homokkő szurdok Zagyvaróna közelében

A homokkőben könnyen váj utat magának a víz. Számos forrás és patak fakad a geopark területén, itt ered a Zagyva-folyó is.

Homokkő fal Kishartyán közelében

BARNASZÉN, BÁNYAMÚZEUM

A terület egyik legfontosabb ásványi nyersanyaga a barnaszén (volt). Az 1800-as évek közepén kezdték bányászatát és hozzájárult a vidék fejlődéséhez. Napjainkra megszűnt a bányászat, Salgótarjánban azonban egy látványos földalatti bányamúzeum mutatja be a szénbányászat múltját.

Védősisak használata ajánlott a bányamúzeumban!

A földalatti bányamúzeum egyik installációja

IPOLYTARNÓC
Számos jelentős helyi védettségű földtani objektum mellett a világhírű ipolytarnóci őslénytani lelőhely Európa Diplomás természetvédelmi területe is a geopark része. A Miocén Parkban cápafogakkal hintett tengerparti föveny, szubtrópusi erdő hatalmas, megkövesedett fái, egzotikus növénylenyomatok, ősvilági szörnyek lábnyomai, a vulkáni tufa áradatában összesült maradványok láthatók, s mindezek eredeti helyzetükben, egy geológiai tanösvény mentén ismerhetők meg.

Ősorrszarvú lábnyoma

VÁRAK, MŰEMLÉKEK

Bővelkedik a geopark várakban, műemlékekben. Szinte minden hegycsúcson építettek elődeink egy föld- vagy egy kővárat.

Salgó várát Petőfi Sándor is meglátogatta 1845-ben. Annyira tetszett neki a rom és a kilátás, hogy verset is írt a várról.

Somoskő várát negyven évig nem tudták elfoglalni a törökök. Losonczi Anna családjának a birtokában volt. Ugyanekkor Salgót a Balassák kapták meg a királytól. A történészek azonban kételkednek abban, hogy Balassi Bálint és Losonci Anna találkozott valaha itt, hiszen bár Balassa birtok volt Salgó, de a törökök uralták, és Somoskőt is állandóan ostromolták.

Szépen helyreállított Árpád-kori templom Herencsény határában.

TELEPÜLÉSEK, EMBEREK
Nógrád tájai csodálatosak, ezen a tájon azonban nem könnyű az élet. A mezőgazdasági területek nem túl jó minőségűek, intenzív gazdálkodásra nem alkalmasak. A legtöbb faluban a keskeny parcellákon még a saját szükségleteiknek megfelelő mennyiségű élelmiszert sem tudták mindig megtermelni. A Belső-Cserhátot elkerülte az iparfejlesztés. A geopark területén csupán Salgótarján és Fülek környékén alakult ki ipari körzet.
Az eldugott kis falvak, az érintetlenség, a határközeliség azonban előnyökkel is járt, megmaradt a változatos tájkép, a gazdag földtani és biológiai változatosság. Sok helyen fennmaradtak az itt élő palócok néprajzi emlékei, a népviselet, a népszokások.

Nógrádsipek - egy hangulatos zsákfalu, szép természeti környezetben.

A völgyekben szétterülő Salgótarján

Libatömésre készül Rebi néni Kazáron.

Szántás Kisbárkány határában

ÉLŐVILÁG

A változatos táj változatos élővilágnak ad otthont. Megtalálhatók itt a hűvös szurdokvölgyek, árnyas bükkösök, világos tölgyesek, napsütötte sziklagyepek, mocsárrétek...és számos értékes élőhely még ezeken kívül.